Elektromos ívfeszültség
Éppen ezért engedd meg, hogy bemutassak egy fizikai jelenséget, aminek a neve elektromos ívfeszültség. Ez a jelenség mindennapjainkban is körülvesz minket, ugyanis a gáztűzhely piezoelektromos gyújtása, a piezo gyújtású öngyújtó, a hegesztő, sőt még az elektromos sokkoló is ezen az elven működik. Kellően nagy elektromos feszültség képes a levegőben is eljutni egyik ponttól a másikig, hogy rövidre zárja az áramkört. Tehát a feszültség a magasabb ellenállású anyagtól az alacsonyabb ellenállású pontra jusson el.
A feszültség, melynek jele U, mértékegysége Volt.
Fontos megérteni, hogy ez az érték nem valaminek a nagyságát mutatja, hanem a két pont közötti feszültséget, vagyis potenciálkülönbséget. Például amikor elmegyünk a boltba, ott vannak nagy Salgó polcok, és előfordulhat, hogy ha kettő ilyet megfogunk, az egyik le van földelve, a másik pedig nincs. Valószínű, hogy megcsíp, de teljesen biztos, hogy a multiméter feszültséget mutat a két Salgó szekrény között. Ez a folyamat a két pont közötti potenciálkülönbség miatt történik. A háztartásokban is előfordulhat ilyen nagy kiterjedésű fémtárgyaknál. Ezért is kardinálisan fontos az egyen potenciál hálózat, rövidített nevén: EPH. A feszültség, mint fizikai jelenség célja, hogy az alacsonyabb ellenállású pontra jusson el, és így jön képbe az ellenállás.
Ellenállás és Áram
Ellenállás jele R mértékegysége Ohm. Az ellenállás azt mutatja meg, hogy egy adott vezető vagy kapcsolat mekkora mértékben gátolja az áram folyását. Minél nagyobb az ellenállás, annál kisebb áram tud folyni ugyanazon feszültség mellett. Ezt a folyamatot még képes rontani a magasabb ellenállású anyag, ilyen lehet egy: rossz kontaktust biztosító kötés korrodált kötési felületek rezgés hőtágulás Apropó hő, ha egy vezetéken áram folyik, akkor hő képződik, minél nagyobb, annál több. Az áram jele I, mértékegysége pedig Amper.
Megnézve a nagy képet: A Feszültség állandó, az ellenállás a hálózatra kapcsolt fel vagy lekapcsolt eszközökkel változik. Az áramerősség is változik, ugyanis ezt a fogyasztó veszi fel a hálózatról. Így az áram alá helyezzük kifejezés műszakilag nem helytálló, mivel csak feszültség alá tudjuk helyezni a fogyasztót. Ennek tudatában a vezetékeket áramerősség szerint méretezzük. Épületvillamossági területen túlnyomórészt réz vezetékeket használunk, alumínium vezetékek főként légvezetékek, azok súlya miatt. Ezeket a vezetőket 10 négyzetmilliméter alatt vezetéknek, 10 négyzetmilliméter felett kábelnek hívják. Az alábbi táblázat kicsit leegyszerűsíti a dolgokat.
MCU vezeték
Mik is ezek a csoportok? “A” csoport: védőcsőbe helyezett szimpla szigetelésű vezetékek. Ilyen az MCU, ami tömör rézvezeték. Hogy egyszerű legyen a dolog, tulajdonképpen ez a vezeték az épületvillamosság leggyakoribb vezetéktípusa. A villanyszerelők 1,5 négyzetmilliméteres vezetéket világításhoz, kis teljesítményű áramkörökhöz. Dugalj áramkörökön még mindig a minimum 2,5 négyzetmilliméteres réz vezetéket kell használni a szabvány szerint.
MKH vezeték
Illetve az MKH vezeték, ami egy sodort rézvezeték. Ezt a vezetéket általában olyan eszközöknél használják, ahol az eszköz mechanikai igénybevételnek van kitéve, ugyanis a tömör rézvezetékek mozgás hatására akár kitépődhetnek a kötésből. MM falvezeték, ezt a lapos vezetéket szinte már csak a plafonba szokták vakolni csillárkiállásnál. Fontos, hogy ha a lámpatest kettős szigetelésű, akkor is kell védővezető. Amennyiben ez megvan, a villanyszerelők egy felújítás során nem minden esetben szokták javasolni a cseréjét.
MBCU vezeték
“C” csoport: szabadon szerelt vezetékek: Ebbe a körbe tartozik az MBCU, ami több eres tömör vezeték. Tulajdonképpen több MCU vezeték egy második érszigeteléssel. Ez a típus kiválóan alkalmas falon kívüli szereléshez vagy nedves környezetbe is, ahol a dupla szigetelés extra védelmet nyújt.
MT vezeték
Illetve az MT egy több eres sodrott vezeték, több MKH vezeték egy második érszigeteléssel. Így épületvillamossági területen az A csoporttal érdemes foglalkozni, a táblázat pedig tartalmazza az összes vezetékkeresztmetszetet, így könnyű a választás. A sodrott erek rugalmassága miatt ideális mozgatható berendezések bekötéséhez.
Kellően nagy elektromos feszültség képes a levegőben is eljutni egyik ponttól a másikig, hogy végül is rövidre zárja az áramkört. Elektromos hálózatokon úgy alakul ki, hogyha két vezeték nem csatlakozik megfelelően, akkor az áram a levegőn keresztül is áthúz. Ezen a ponton gyakran hallani cicergő hangot, előfordulhat füstszag is. Az elektromos ívfeszültség ugyanaz a folyamat, mint az ívhegesztés. Ezáltal akár tűz is keletkezhet, ami kiváltható egy 60 forintos eszközzel. Ne feledjük: a cél, hogy ne haljon meg senki, és ne égjen le a ház.
Azért, hogy ne történjenek ilyen típusú problémák, a villanyszerelők szabványok szerint dolgoznak. Ezen szabványok kimondják például, hogy a sodort erek forrasztása 230 voltos hálózatban nem történhet. A vezeték ívfeszültsége meggátolható érvéghüvellyel, ami egy cső, ami rá van préselve a vezetékre. Rugós vezetékkötőelemhez (mint a WAGO) nincs szükség érvéghüvelyre, a szabvány megengedi a sodrott vezetékek használatát érvéghüvely nélkül is ezekben a kötőelemekben.
WAGO 221: Réz-réz kötésekhez.
WAGO 222: Alu-réz kötésekhez.